Szalalkális aprósütemény

Régi idők kedvelt aprósüteménye, dédnagyanyám is gyakran sütötte dédnagyapámnak. Akkori népies elnevezése ammóniás vagy emóniás pogácsa volt. Abban az időben kétféle pogácsát ismertek, a sütőlapát nagyságú, egyben sütöttet és az apróbb, szaggatott pogácsát. Ez utóbbiba az édes és a sós aprósütemény egyaránt beletartozott. Karácsony környékén gyakran készítették a szalalkális pogácsát. Szegényebb háztartásokban is megengedhették maguknak, hiszen egyszerű, olcsó sütemény volt. Kis bádogformákkal szív, csillag, madár, hold, virágformákra szaggatták. Gyakran karácsonyfadíszként is használták.

Hozzávalók

60 dkg liszt (és amennyit még felvesz a gyúrásnál)

15 dkg porcukor

1,5 evőkanál fagyos zsír

1 tojás

1 tojás sárgája

2 teáskanál szalalkáli

1 dl tej

a tészta kenéséhez:

1 tojás fehérje

a szóráshoz:

cukrozott őrölt dió

A lisztet a cukorral, a szalalkálival elkeverjük, majd hozzáadjuk a zsírt, a tojást, a tojássárgáját, a tejet és tésztává gyúrjuk. (Ha a tészta ragadna, adjunk hozzá lisztet.) Lisztezett felületen ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és tetszés szerinti formákra szaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk a süteményeket, megkenjük enyhén felvert tojásfehérjével és megszórjuk cukrozott őrölt dióval. 180 fokra melegített sütőben 25-30 perc alatt halvány sárgára sütjük.

A recept a Kifőztük decemberi számában jelent meg.