Hollandi mártás

Spárga hollandi mártással. Klasszikus párosítás. Ezidáig nem készítettem, de most már tudom, hogy miért kap annyi dicséretet. Nagyon elnyerte a tetszésemet! Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a spárga sem tartozott a legkedveltebb zöldségeim közé. Tavaly ugyan készítettem néhány ételt spárgából, de nem hagytak olyan mély nyomot. Talán az is lehet az oka, hogy nem a legjobb minőségű spárgát vásároltam és számomra nem a legtetszetősebb módon készítettem el. Szerencsére idén igen finom spárgát kaptam és a belőle elkészített többféle étel is nagyon ízlett. Elsőként párolt spárgát készítettem hollandi mártással, de most csak a mártásra térnék ki. A hollandi mártás tojássárgájából, vajból készült savanykás főzött mártás, amely ebben a formában is igen finom, de különböző módon ízesítve, több mártás alapjául is szolgálhat. (Megmozgatta a fantáziámat és továbbgondolásra késztetett. A hollandi mártásalapból készült mártásokra később majd kitérek, néhány változatot is felsorakoztatva :)
A hollandi mártást a következő módon készítettem:

Hozzávalók: 3 tojás sárgája, 10 dkg vaj, 0,5 dl fehérborecet, 1 teáskanál borskeverék, 1 kisebb babérlevél, 1 pici hagyma (mogyoró hagyma) vagy 1 kisebb zöldhagyma, só, fehér bors.

Elkészítés: A fehérborecetet a borskeverékkel, a babérlevéllel és a megtisztított hagymával egy kis edényben addig forraljuk, amíg az ecet a felére csökken (kb. 2-3 evőkanálnyira). Az ecetet leszűrjük és hagyjuk kihűlni. A vajat apró kockákra vágjuk. Az ecetet a három tojássárgájával egy olyan tálkába tesszük, amit vízgőz felett tudunk használni. Egy kisebb fazékban, amelyre ráfér a tálka, vizet melegítünk és vízgőz felett a leszűrt borecetből és a tojások sárgájából, folyamatos kevergetés mellett sűrű krémet főzünk úgy, hogy közben fokozatosa adagoljuk hozzá a vajdarabkákat. Amikor a vaj elolvadt és elég sűrű a krém, levesszük a vízgőzről a tálkát és tovább kevergetjük a mártást, majd sóval, borssal ízesítjük. (Vannak olyan hollandi mártás receptek, amely a főzés közben tejszín hozzáadását , valamint a megfőtt mártást frissen facsart ciromlével történő ízesítését javasolja. Akinek ez a változat tetszik, így is elkészítheti. A tejszíntől kicsit hígabb lesz, de így is kellően sűrű marad. Citromot azért nem tettem a mártáshoz, mert a fehérborecettől kellően savanykásnak találtam.)