Sajtos-mandulás lóhere keksz szilveszterre, újévre

Az egyik karácsonyi aprósütemény (keksz) receptjét dolgoztam át, és kaptam ezt finom sajtos tésztát, amelyből szerencsehozó lóheréket sütöttem. Szilveszteri és újévi házibulikra ajánlom. A megadott mennyiségből - 5 cm átmérőjű szaggatóval - 170 db keksz készíthető.

Hozzávalók: 50 dkg liszt és még amennyit felvesz a gyúrásnál, 2 kávéskanál sütőpor, 20 dkg reszelt sajt (egy rész lehet füstölt is),10 dkg őrölt mandula (dióval is helyettesíthető), 12 dkg vaj, 7 dkg fagyos zsír, 2 tojás, 2 teáskanál só.

A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, fóliába csomagoljuk és 1 órát hűtőben pihentetjük. Ezt követően lisztezett felületen vékonyra kinyújtjuk és lóhere formájú szaggatóval kiszaggatjuk. A leeső tésztadarabokat ugyancsak összegyúrjuk, nyújtjuk és szaggatjuk. A lóheréket sütőpapírral bélelt tepsire tesszük és 190 fokra melegített sütőben halványpirosra sütjük, kb. 10-15 perc.
(A sütést lényegesen meggyorsítja, ha légkeveréssel tudjuk sütni a kekszeket, ekkor 160 fokon, két tepsivel, kb. 10 perc alatt elkészül 60 db. Majd így járunk el a többi keksszel is.)
Ha a tésztát vékonyabbra nyújtjuk és kicsit pirosabbra sütjük, ropogósabb kekszeket kapunk. Mindenki ízlése szerint süsse.

Ezzel a recepttel el is köszönök. Teljen jól a szilveszter, a következő évhez kívánok mindenkinek bölcsességet, erőt és sok jókedvet, vidámságot!

ÁLDOTT BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

Bőrös malachús lencseágyon

Az év végi, év eleji jeles napok ételei közé tartozik a malachús és a lencse. Újév napján feltétlenül fogyasszunk mindkettőből, mert a lencsétől sok pénzünk lesz, a malac pedig előre túrva meghozza (kitúrja) szerencsénket:)

Ezúttal a lencséből nem főzelék, hanem zellerrel, paradicsommal (házi paprikás-zelleres ketchuppal), fehérborral bolondított köret készült. A malachús - amelyet előzőleg puhára főztem - gyömbéres, csilis, fokhagymás mázban pirosodott.
Akinek kedve van ehhez a rendhagyó módon ízesített újévi ételhez, az alábbiak szerint elkészítheti.

Hozzávalók 2-3 személy részére: 1 kg bőrös malachús (jelen esetben comb), a főzőléhez 1 közepes hagyma, 1 kisebb zellergumó, 3 gerezd fokhagyma, 3-5 szem borókabogyó, 1 babérlevél, só, 10 szem bors, 1 db szárított csípős paprika. A páchoz 1 kávéskanál gyömbérpor fél kávéskanál koriander mag, 1 kávéskanál szárított csilipaprika, 2-3 gerezd zúzott fokhagyma, 1 teáskanál durva szemű só, 5 dkg sertészsír. A lencsekörethez 30 dkg lencse, 1 dl darabos paradicsomkonzerv vagy házi ketchup,15 dkg zellerszár (zellergumóval helyettesíthető), 10 dkg füstölt szalonna, 2-3 dl fehérbor. A főzőléhez 1 kisebb fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 5 dkg füstölt szalonna, só, frissen őrölt bors.

A malachús főzőlevéhez megtisztítjuk a zöldségeket. A húst fazékba tesszük, hozzáadjuk a fűszereket, a nagyobb darabokra vágott zellert, az egészben hagyott hagymát, az aprított fokhagymát és felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi. A húst annyi ideig főzzük, -kb. 2-2,5 óra hosszat- míg meg nem puhul. (A főzési idő a hús nagyságától függően változhat.) Ezt követően 15-20 percig a főzőlében hagyjuk a húst, majd amikor már nem túl forró kitesszük egy tányérra. Közben a lencsét is megfőzzük a főzőléhez leírt hozzávalókkal, majd leszűrjük. Hozzákeverjük a paradicsomot (házi ketchupot), a csíkokra vágott szalonnát, a felszeletelt zellerszárat. Ha szükséges fűszerezzük. A lencsét sütőben használható fedeles edénybe öntjük.
A húspáchoz a csilit, a koriandert és a sót kávédarálóval megőröljük, majd elkeverjük a gyömbérrel, a zsírral, és a zúzott fokhagymával. A hús bőrös felét egy éles késsel rombusz alakban bevagdossuk, majd bekenjük a fűszeres-zsíros keverékkel, a lencsére helyezzük és felöntjük a bor felével. Lefedjük és 180 fokra melegített sütőben 30-35 percig sütjük, majd levesszük a fedőt, hozzáöntjük a maradék bort és további 30-35 percig sütjük, míg szép piros nem lesz a hús. (A sütés során ügyeljünk arra, hogy a lencse alatt maradjon elég szaft. Szükség esetén kevés vizet is adhatunk hozzá.) Melegen kínáljuk, de másnap hidegen is igen finom, ekkor a lencsét kenyérre kenve is fogyaszthatjuk vékony hússzeletekkel megkoronázva.

Szalalkális aprósütemény

Régi idők kedvelt aprósüteménye, dédnagyanyám is gyakran sütötte dédnagyapámnak. Akkori népies elnevezése ammóniás vagy emóniás pogácsa volt. Abban az időben kétféle pogácsát ismertek, a sütőlapát nagyságú, egyben sütöttet és az apróbb, szaggatott pogácsát. Ez utóbbiba az édes és a sós aprósütemény egyaránt beletartozott. Karácsony környékén gyakran készítették a szalalkális pogácsát. Szegényebb háztartásokban is megengedhették maguknak, hiszen egyszerű, olcsó sütemény volt. Kis bádogformákkal szív, csillag, madár, hold, virágformákra szaggatták. Gyakran karácsonyfadíszként is használták.

Hozzávalók

60 dkg liszt (és amennyit még felvesz a gyúrásnál)

15 dkg porcukor

1,5 evőkanál fagyos zsír

1 tojás

1 tojás sárgája

2 teáskanál szalalkáli

1 dl tej

a tészta kenéséhez:

1 tojás fehérje

a szóráshoz:

cukrozott őrölt dió

A lisztet a cukorral, a szalalkálival elkeverjük, majd hozzáadjuk a zsírt, a tojást, a tojássárgáját, a tejet és tésztává gyúrjuk. (Ha a tészta ragadna, adjunk hozzá lisztet.) Lisztezett felületen ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és tetszés szerinti formákra szaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk a süteményeket, megkenjük enyhén felvert tojásfehérjével és megszórjuk cukrozott őrölt dióval. 180 fokra melegített sütőben 25-30 perc alatt halvány sárgára sütjük.

A recept a Kifőztük decemberi számában jelent meg.

Aszalékleves

Az idei év végi ünnepekre olyan étel ötletekkel készültem, amelyeket családunkban sok-sok évvel ezelőtt készítettek. Néhány esetben 1-1 újragondolt változatot készítettem. Elsőként következzék az aszalékleves.

Családunkban szokás volt, hogy Szenteste aszalékleves került az asztalra, mivel Ádám, Éva napja még a böjt jegyében telt. Bőven volt aszalt gyümölcs, hiszen a dédnagymama egész nyáron aszalta az éppen érő gyümölcsöket, meggyet, barackot, almát, szilvát, körtét. Az aszaléklevest nagyon egyszerűen készítették. Először vízbe áztatták az aszalt gyümölcsöket, majd lassú tűzön, a sparhelt hátsó részén puhára főzték. A gyümölcsöktől a levesnek szép sötét, bordós színe lett. Nem habarták, kevés cukrot és néhány szegfűszeget adtak hozzá. A délután során kisütött - dióval, mákkal, fahéjjal - töltött kelt kaláccsal kínálták.

Hozzávalók:

60 dkg aszalt gyümölcs (vegyesen alma, szilva, körte, barack, meggy)

10-15 dkg cukor

8-10 db szegfűszeg

A nagyobb aszalt gyümölcsöket kisebb darabokra tördeljük és az összes gyümölcsöt fazékba tesszük, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi. Legalább fél napig áztatjuk. (Az áztatás során a gyümölcsök felszívják a vizet, ezért azt pótoljuk.) Ezt követően hozzáadjuk a cukrot és a szegfűszeget. Lassú tűzön addig főzzük a levest, amíg a gyümölcsök meg nem puhulnak. Langyosan fogyasztjuk. Kínálhatunk hozzá kelt, töltött kalácsot.

A recept a Pécsi Borozó téli számában jelent meg.